A méhpempő termelése
A méhek nem termelnek nagy mennyiségben Méhpempőt, és nem képesek a tárolására sem. A kaptárban csak kevés szükséges, épp csak amennyi a lárvák és az anya táplálásához szükséges. Ezért a méhésznek számos akadállyal kell szembenéznie, amikor Méhpempőt szeretne termelni. Bizonyos technikai eszközök alkalmazásával a méheket arra lehet ösztönözni, hogy több pempőt állítsanak elő, persze így sem beszélhetünk túl nagy mennyiségről. A Méhpempő az anyabölcsőkből nyerhető. Anyabölcsőket a méhcsalád akkor épít, ha különféle okok kényszerítik arra, hogy új anyát neveljen. Ezért a pempő termelése szorosan összefügg az anyaneveléssel.
A méhész azt az érzést kelti a méhekben, hogy árvák lettek, azaz elpusztult az anyakirálynő, ezért a méhek elkezdenek az új méhanya számára méhsejteket építeni. Ennek érdekében a méhész, a kaptárba olyan viaszkupolákat helyez, amelyek hasonlítanak az anya méhsejtjére. Mindegyik belsejébe elhelyez egy fiatal lárvát azért, hogy az új jövevénynek, a méhek elkezdjenek Méhpempőt adni. Rajzás után 72 órával a királynőt tápláló méhek máshová helyeznek át, miután megtöltötték Méhpempővel, hogy ne látszódjon, hogy a méhanya hol található. Egy csipesszel kiemelik az anyát, majd a Méhpempőt kiveszik a méhsejtekből. Egy-egy ilyen sejtben 200-350 mg anyagot lehet találni.
